"A történelem előre „meg van írva”. A legnagyobb ellentmondás, hogy akik a valós történel­met csi­nálják – a királycsinálók -, egyidejűleg írnak egy fik­tív történelmet, afféle össztársadalmi igazságpótlék (vö. „kultúra”) gya­nánt. És ne­ked ki kell bogoznod, mit, miért csináltak „úgy” a múltban, hogy ma és holnap ugyanaz történjék, miközben félreve­zetnek egy folyamatosan újraírt ál-történelemmel, aminek kö­ze nincs az igazsághoz." (Czike László)

"Egy népnek, egy nemzetnek kellenek eszményképek, de ezek ne hamis és méltatlan eszményképek legyenek. (...) Nem csupán az a célom, hogy ledöntsek személyeket a piedesztálról, úgy, hogy oda ne kerüljön senki más. Az is célom, hogy meglássam és megláttassam azokat az alakokat is, akik valóban megérdemlik, hogy a piedesztálon álljanak."(Dr László András)


"Függetlenül attól, hogy a végső cél politikai, társadalmi, vagy vallási, a titkos társaságok működési elve ugyanaz: mozgásba hozni emberek tömegét és felhasználni őket egy olyan ügy érdekében, amiről nincs tudomásuk." (Nesta Webster: Titkos társaságok és felforgató mozgalmak )

2015. december 20., vasárnap

A Szent Pál utcai fiúk - Molnár Ferenc Evangéliuma


A Médiavadász egy nagyon találó elemzést közölt a Csillagok háborúja újabb része bemutatója kapcsán az egész sorozatról. (Médiavadász: Csillagok Háborúja - kicsit másként) Megyőző megfejtésük szerint a zsidó Hollywood űrmitológiai sztorija lényegében az Evangéliumok, a kereszténység történeteinek koppintása és persze a romboló célú iparág saját szája íze szerinti kiforgatása. A Médiavadász szerint a "történet tulajdonképpeni főszereplője és kulcsfigurája az a Darth Vader, aki a filmben szereplő jó néhány utalás szerint nagy rokonságot mutat Jézus Krisztussal (...)" és "a Star Wars burkoltan és rafináltan a kereszténység fő alakjának és magának a kereszténységnek (tágabban értve: a tradicionális értékeknek) a befeketítésére, megtagadására törekszik." Teljesen érthető, hogy e keresztényellenes, a befeketített Jézus Krisztus ellenfigurája köré épített sztori legújabb részét a kereszténység megbuktatásának célját kezdetektől képviselő Hollywood épp az Advent időszakára időzítette. Ez a tudatipar tipikus mágiája, "hatástalanítani" a Megváltó megszületését az Örömhír fonákjának pár nappal korábbi kibocsátása útján. Ez egy jellegzetes Mágikus Öszecsapás, a zsidó filmipar (és zeneipar) a kezdetektől erről szól, célja a tömegek tudatának befolyásolása a varázslatos, szemfényvesztő hamis képi világ útján. A zsidó tudatiparosok régóta plagizálják a Biblia keresztény részét, az Evangéliumot, erre jó példa a lényegében egyetlen világhírű magyar(országi születésű) író leghíresebb regénye, mely máig kötelező olvasmány még Lengyelországban is. (!) Darth Vader alakjához hasonlóan Nemecsek Ernő figurája is "nagy rokonságot mutat Jézus Krisztussal", a regény sztorija pedig az Evangéliumokkal. Azonban e "plágium" még sokkal szerencsésebb eredménnyel járt, a mágikus összecsapást az Örömhír nyerte. "Az Élet Vize folyt a döglött kutya szájából", mert az életművében a nihilista-sátánista eretnek zsidó misztikát képviselő Molnár Ferenc a Pál utcai fiúkban - akarata ellenére (!) - lényegében sértetlenül helyezte olvasói korának (majdnem) "itt és most"-jába a Megváltás üzenetét. Majd meglátjuk, ki nyeri az örök "Magic Combat" csillagháborús hollywoodi fordulóját...

"A zsidó misztika álruhája: a Modern Kultúra" és a " Molnár Ferenc: Lilio(m)t - a Bűn Általi Üdvözülés" című bejegyzésben a Liliom és érintőlegesen Az ördög elemzése során is bemutattam, hogy Molnár tipikus képviselője volt annak a zsidó írókból, művészekből, tudósokból, áltudósokból (Freud), film- és más szórakoztatóipari vállalkozókból álló csapatnak, mely zsidó szerzők értékelése szerint is a modern világkultúra elzsidósítását valósította meg a 19. század utolsó harmadától napjainkig. Ez a folyamat azonban nem az eredeti judaizmus fősodra alapján értendő "elzsidósításként", bár már annak is van gojgyűlölő és világuralmi irányulása. Ez az ellenséges behatolás a modern kultúrát a judaizmuson belül, éppúgy, mint a kereszténységen és az iszlámon belül is fellépő eretnek nihilista gnosztikus irányzat, a luriai kabbalán alapuló sabbatájizmus-frankizmus romboló eszméinek képmására formálja. E leleplezésben leginkább David Bakan zseniális könyvére támaszkodtam. (David Bakan: Sigmund Freud és a zsidó misztikus hagyomány) A szintén zsidó Bakan könyve teljesen korrekt és hálásak lehetünk neki a leleplezésért, mert ilyesmikre kívülállók nemigen jöhetnek rá, azonban ő legalább nem dicsekszik a dologgal és nem igyekszik torzítóan kimagyarázni, bár végsősoron szégyellnivalónak sem tartja az egészet. Más zsidó szerzők, pl. Yury Slezkine (A zsidó évszázad) annál boldogabban dicsekszenek ezzel és a tudati elzsidósítást a nemzsidók "felemeléseként" igyekszenek ránk sózni.

Azonban Bakannál is látjuk annak féloldalas bemutatását, hogy miért írnak a zsidó szerzők gyakran a sorok között. A zsidó önigazolás szerint azért, mert az "antiszemita" társadalom és hatalmasságok az "igazság" kendőzetlen kimondása esetén üldöznék őket.  Valójában persze csak a társadalomnak a bomlasztó felforgató eszmék elleni jogos önvédelmét kerülik meg a kódolt írásmóddal, de ezt Heller Ágnes is elhallgatja elméletében, mely szerint a Pál utcai fiúk néhány főhőse, kiemelten Nemecsek és Geréb "természetesen" zsidók és Molnár ezt "természetesen", más zsidó írók taktikájához hasonlóan elrejtette a sztoriban.

Heller Ágnes: Zsidótlanítás a magyar zsidó irodalomban (Szombat, 2010.12.13.)
A Pál utcai fiúk-ban három, minden kétséget kizáróan zsidó fiú szerepel. Ezek közül az egyik, Weisz, jelentéktelen, s mint ilyen, zsidónak is van ábrázolva. Zsidóságára azonban az író tudatos névválasztása utal. A gittegylet különben is egyfajta zsidó dolog. A grund és a grund védelme viszont nemzeti ügy. Boka János a magyar nemzetet reprezentálja, annak legszebb és legnemesebb vonásaiban. A regény reprezentatív fiúalakjainak súlyát és jellemét így a grundhoz, tehát a hazához való viszony határozza meg. Az egyik ilyen fiú Nemecsek Ernő, a másik Geréb Dezső. Nem tudom elképzelni, hogy Molnár Ferenc, aki ebben a könyvében tipikusan magyar zsidó íróként költött, egy ilyen halhatatlan remekművet írhatott volna, ha nem élte és szenvedte volna végig még kisdiák korában a magyar zsidó fiú hazával való azonosulásának konfliktusait, az asszimiláció korszakának konfliktusait. A Pál utcai fiúk-ban ugyanis minden grundon focizó gyerek, mint például Csónakos vagy Csele természetesnek érzi, hogy a grundhoz tartozik és hogy a grund őhozzá. Természetesnek tekinti azt is, hogy a grundot meg kell védeni. De ahogy egyikük sem árulná el, úgy egyikük sem halna meg érte.
A regényben a két szélsőséges magatartási formát Geréb és Nemecsek testesítik meg. E két figura nélkül nincs regény. Az ő magatartásuk azért vélik szélsőségességében reprezentatívvá, mert egyikük sem tartozik olyan organikusan a grundhoz, mint a többi fiú. Mi több, mindkettőjük életét és szenvedélyét a Boka Jánoshoz való viszony határozza meg. Mind Geréb, mind Nemecsek éltető szenvedélye az a vágy, hogy igazán befogadják, hogy a grundon természetesen élő fiúk befogadják, hogy Boka elismerje őket. Hannah Arendt a zsidó asszimiláció korának két alaptípusáról beszél. Az egyik a parvenü, a másik a pária. Geréb a parvenü, Nemecsek a pária. Geréb féltékeny. Úgy hiszi, hogy ő van olyan jó, mint Boka… miért nem őt választják akkor elnöknek? Geréb féltékenysége a parvenü féltékenysége, az újonnan jött pályázik itt az első helyre. Nemecsek, a pária, viszont meg akarja mutatni, hogy ő nagyobb hős azoknál, mint akik a grundhoz tartoznak, hogy neki fontosabb a haza, mint amazoknak, és hogy mindent, de abszolúte mindent hajlandó megtenni érte. Ő meghal a grundért és Bokáért.
A két zsidótípus még szociológiailag is pontosítva van. Geréb a jómódú zsidó gyerek, aki cselédlánnyal küldet levelet Bokának. Nemecsek a szegény zsidó szabó gyereke. Nem véletlen, hogy az egész regényben csak Geréb apjával és Nemecsek szüleivel találkozunk. A többiek szülei a regény szempontjából nem érdekesek. Nemecsek szüleit, a zsidó páriákat, csak a gyerekük érdekli. Mit nekik a grund, mit nekik Boka János? Mi közük szegényeknek ahhoz, hogy fiuk kapitány lesz, hogy nevét ezentúl csupa nagybetűvel írják? Geréb apját, az asszimilálódott zsidót viszont szenvedélyesen érdekli, hogy a fia nem volt áruló – retteg a gondolattól, hogy az ő fia elárulhatta volna a grundot. Említésre méltó, hogy Nemecsek az, aki a fekete szakállas férfinak azt hazudja, hogy a fia becsületes maradt. Molnár Ferenc azonban zsidótlanítja regényét. Sem Gerébről, sem pedig Nemecsekről nem tudjuk meg, hogy zsidók. Nemecsek neve persze idegenül hangzik, nem magyarosított, feltehetően cseh. Ennyi jelzésre volt csak az írónak szüksége.
Paradoxul hangzik, hogy számomra plauzibilisnek tűnik, hogy bár Molnár Ferenc ezt a regényt csak úgy írhatta meg, hogy konfliktusát két zsidó kisdiáknak a hazához való szélsőséges viszonya köré rendezte, mégis kitűnő művészi intuíciójának engedelmeskedett, amikor ezt a két hőst „zsidótlanította”. Ebben a regényben ugyanis a szociológiai dimenzió jelentéktelenné válik. A kisdiákok történetét az író egy univerzális/egzisztenciális síkra képes emelni, ahol minden konfliktus mitologizálódik. Csak addig kell vagy szabad a történéseknek konkrétnak lennie, amíg egyszeriségével és egyszerűségével meg tud maradni ezen az egzisztenciális mitológiai szinten, így Geréb történetében a megtért tékozló fiú történetére ismerünk, Nemecsek figurájában a bibliai Jonathánra vagy hasonló mitológiai alakokra. Minden nép minden fia újraéli és újragondolja a becsületről, a hűségről, a barátságról, az igazságról alkotott első homályos, de erős érzéseit A Pál utcai fiúk történetében. Ha Molnár Ferenc Gerébet és Nemecseket zsidónak ábrázolta volna, a szociológiai és történeti konkrétság kárt tett volna az elbeszélt történet egyetemességén. A zsidótlanítás tehát itt emelte a mű művészi kvalitását.
Heller Ágnes e "megfejtésével" félig-meddig jó helyen kapizsgált, több szempontból beletrafált a lényegbe, de persze ő tipikus törzsi önimádatával Nemecsekben csak a zsidót kereste, Jézust nem akarta észrevenni, miközben öntudatlanul körül is írja, hogy bizony ő az. Még mit nem, Jézus a Nagy Zsidó Írónál...
Heller értékelését elhagyva valóban Nemecsek és Geréb a két kulcsfigura, egyikük, Geréb valóban zsidó, olyannyira, hogy ő JÚDÁS, a zsidóság megtestesítője az "univerzális síkra emelt történetben, ahol minden konfliktus mitologizálódik". Nemecsek-Jézus azonban nem zsidó többé, mert a szűk törzsi megváltástannal ellentétben épp az ő áldozata révén terjed ki Isten Népe potenciálisan az egész emberiségre.

Az irodalmi és másféle koppintás, plágium célja gyakran kizárólag a szimpla haszonszerzés, mint Slezkine esetén is, aki "A zsidó évszázad" című szemérmetlenül dicsekvő műve alapgondolatát, sőt tartalma nem kis részét is Kevin MacDonald professzortól, az amerikai keresztény fehér önvédelem bátor ideológusától  nyúlta le és keresett vele egy kis (?) pénzt. MacDonald munkássága értékes, szellemi bátorsága tiszteletreméltó, de a fajok, közte a fehér faj önmagában rejlő értékének eszméje számomra nem meggyőző. Ettől még általa tudományosan jól igazolt tény az a megállapítása, hogy a szervezett zsidóság a tudatipar révén is szándékos fehérellenes és keresztényellenes bomlasztó politikát folytat. (Kevin MacDonald: A kritika kultúrája: A huszadik századi intellektuális és politikai mozgalmakban való zsidó részvétel egy evolúciós elemzése)

Az irodalomban persze inkább szabály, mint kivétel az örök motívumok újrahasznosítása, a Biblia pedig az írók-költők egyik legfőbb kincsesbányája ehhez. Úgy vélem, hogy a Pál utcai fiúk bibliai "koppintásához" Molnár fő motivációja is a relatíve kevesebb munkával elérhető siker volt, főleg, hogy végülis nem forgatta ki az Örömhírt, bár lehet, hogy ez nem rajta múlott, csak egyszerűen a megíráskor, pályája elején nem volt még elég gonosz. (A "bűn általi üdvözülés" perverz sabbatájista-frankista nihilista eszméjére épülő Liliomot ezután írta, A Pál utcai fiúkkal vált egyszerre híres íróvá.)

Az ügyes, vitán felül nem kis írói tehetséggel végrehajtott "plágium" igazolásához elegendő vázlatosan áttekinteni az evangéliumi "sztori" és a Pál utcai fiúk történetének, szereplőinek párhuzamait, melyekről a Molnár által használt "beszélő nevek" is gyakran tanúskodnak. Tény, hogy a regény ugyanakkor az Evangéliumokon túlmenően mintha egyéb bibliai könyvekre és a zsidó történelemre is utalna, a keresztény Megváltás kissé összekeveredik a hagyományosabb zsidó szabadságharc-eszme bibliai képeivel, ennyiből Heller Ágnesnek is van igazsága abban, hogy Molnár valóban tipikus zsidó íróként viselkedett. Csak éppen nem "zsidótlanított", hanem ellenkezőleg, kissé "zsidósított" ebben-abban... Meggyőző Heller azon észrevétele is, hogy "a gittegylet különben is egyfajta zsidó dolog." Én korábban mindig a korszak magyar országgyűlésének meddő veszekedéseit véltem Molnár mintaadójának, de Hellernek igaza van, az öncélú terméketlen gittrágás és a gittegylet-tagok örökös hatásköri és más veszekedései legjobb szerepmodellje az örökké civakodó talmudista rabbik világa...

Tehát: az önfeláldozó Nemecsek: Jézus Krisztus, aki megváltó halálával magára veszi a világ bűneit.
Az áruló Geréb: Júdás.
Boka:  - ne tessék felszisszenni, blaszfémiát kiáltani - lényegében az Atyaúristen! Jellemében, személyében semmiféle emberi gyarlóságnak nincs nyoma...
A Nemecseket elítélő, a közösségből kizáró gittegyleti tagok: a Szanhedrin. (Ez is megerősíti Heller igazát a gittegylet zsidó jellegéről.)
Áts Feri: Pilátus.  Molnár kicsit zavarosan keveri figuráját Keresztelő Szent Jánoséval... Szintén zavarosító, talán a könnyű leleplezést célzó tényező, hogy az egyik Beszédes Nevet, a Nemecsek Jézus-voltára utaló ÁCS nevét is ez a Pilátus-figura kapja meg...
 
A Pál utcai Választott Fiúké az Igéret Grundja, de jönnek a Vörösinges Rómaiak, hogy elvegyék tőlük. Vezetőjük Pilátus Feri. A választottak Pál utcai népéből támad Megváltó Ernő, a szegény ács/szabó fia, aki a Szanhedrin előkelőségei, főpapjai, tisztjei mellett csak közlegény lehet. Tótos neve jelzi, hogy etnikailag nem is igazi pálutcai, hisz az északi tót/galileai tartományból származik. Sajátjai megtagadják és elítélik, kisbetűkkel írják be a nevét a Talmudba. Nemecseket a Gecsemáné-Füvészkertben fogják el. A halálos ítélet végrehajtása a hódító vörösinges rómaiak vezére, Pilátus Feri feladata, aki kiadja az ítéletet, hogy az ács/szabó fia harmadszor is merüljön a vízbe, bár tiszteli áldozatát és tiszteleg a haldokló előtt. Bravúros többszörös szereposztással Áts Feri nemcsak Pilátust, hanem Keresztelő Jánost is játssza, méghozzá átöltözés nélkül! Nemecsek kereszthalála után nem sokkal a Pál utcai fiúk mégis kiűzetnek az Ígéret Grundjáról, sorsuk a Szétszóratás...

Az ÁCS nevén túl egy további beszédes név a Pásztoroké, mely szintén Jézus személyére utal, bár Áts Feri esetéhez hasonlóan némi szerepcserével. Ugyancsak célzás a vörös ing, hisz a korban minden olvasó számára ismert Garibaldi Vörösingesei éppúgy itáliaiak voltak, mint Pilátus római katonasága.

Nemecsek alámerítkezik a PÁLMAházban:
Illusztráció a könyv első kiadásából (1907)

Keresztelő a pálmafák alatt:


Fáklyás vörösingesek a Gecsemáné-Füvészkertben Nemecsek-Jézus elfogására indulnak:


Jézust megragadják a rómaiak:


Cirenei Simon segít vinni Jézusnak a keresztet


Kockát vetnek a köntösére:


Virrasztók a Szent Sírnál:


Nemecsek levétele a keresztfáról:


Nemecsek mennybemenetele:


Az egyik árulkodónak tűnő elem a regényben, hogy az életművébe a kor annyi más zsidó szerzőjéhez hasonlóan kabbalista-nihilista bomlasztó eszméket rejtő Molnár Ferenc tulajdonképpen megpróbálkozott az evangéliumi sztori kiforgatásával, a kereszténységgyalázással, a gitt témája. Mi a gitt??? Úgy tűnik, a regényben a bizarr és nevetséges, sőt taszító gittrágás az Eucharisztia kigúnyolása! A Szentelt Ostya meggyalázása az egyik legalapvetőbb, ősi zsidó szabotázscselekmény a kereszténység elleni szimbolikus harcban! Molnár próbálkozott keresztényellenes kiforgatásra használni a plágiumot, de a "sztori" pozitív Ereje legyőzte, a gonosz szándék alulmaradt... ("Az Erő vele volt"...)

"Vegyétek és egyétek, mert ez az én testem..." ???

Kérdés, hogy a film (szintén zsidó...) készítői tudatában voltak-e annak, honnan "kölcsönözte" a sztorit Molnár Ferenc? A fenti kép azt sugallja, hogy nagyon is... Lényegében az Utolsó Vacsora ikonográfiailag hagyománnyá vált szakrális mozdulatait látjuk. Véletlen? A mai magyar "filmekkel" ellentétben az akkori, nagytudású rendezők még nagyon alaposan, gondosan beállítottak egy ilyen jelenetet... A filmipar pedig a szocializmusban éppúgy, mint a kapitalizmusban egy szőröstül-bőröstül zsidó iparág volt, ahogy a könyvkiadás fősodra is addigra már legalább száz éve.

A film készítőinek, kiemelten a rendező Fábri Zoltánnak egyúttal óriási érdeme, hogy visszaverte az Amerikába szakadt magyar-zsidó producer, a Molnár műveinek megfilmesítési jogait megkaparintó Bohém Endre hülye hollywoodi reflexét és nem varázsolt Molnár sztorija végére egy Robin Hood-szerű happy endet. Így filmen sem maradt el a Megváltó halála...

Molnár Ferenc ösztönös-rutinos sárba lehúzó próbálkozásai sikertelenek maradtak, az Evangélium a 19-20. századforduló Budapestjére, kisgimnazisták közé helyezve is a Megváltás diadalmas Örömhíre maradt, és e formájában máig több országban kötelező olvasmány. Egy zsidó írónak kivételesen sikerült a sorok között a kereszténység üzenetét becsempésznie néhány szekularizált tantervbe... :-)
Máig folyik a döglött kutya szájából az Élet Vize.

24 megjegyzés:

Névtelen írta...

Nagyon jó, azonban egy fontos megjegyzésem lenne.

Heller Ágnes újabb zseniális csúsztatására hivatkozol. Ahogy Jézus nem volt zsidó, úgy Nemecsek sem. A ködösítés mintája újra ez is: Mondj 90%-ban igazat és ahhoz csomagold a 10% manipulációt és a hallgatóság megeszi és sajátjává teszi az agymosást. Ezért fontos az alapok tisztázása: JÉZUS NEM VOLT ZSIDÓ, ahogy a regényben egyetlen egy utalás sincs NEMECSEK zsidó származására! Ettől függetlenül amit irtál igy is ül, sőt talán jobban is. Köszi
Csan

gyuri55 írta...

Jézus Krisztus természetesen Júda törzséből származott, felmenői között találjuk Dávid királyt.

Bobkó Csaba írta...

Bejegyzésem nem rasszista szempontból vizsgálja, hogy ki zsidó, ki nem, nem szeretném, ha nagyon leragadnánk ennél. Persze, hogy Jézus Krisztus Juda törzséből származott. Viszont nem a zsidók törzsi, különbejáratú Messiása. Ha az lenne, Heller Ágnes örömmel felismerné a Pál utcai fiúkban. :-)

gyuri55 írta...

Csak most olvastam végig, - délután a megjegyzésre ugrottam... Nagyon érdekes a bejegyzés. Feleségem szerint nem biztos, hogy ilyen tudatos volt Molnár írása, ahogy elemzed. Engem meggyőztél. Még a gittrágással is... Remélem, Molnárnak ezt a kisregényét odafönn nagyon is beszámítják, ahogy Fábrinak is...

Bobkó Csaba írta...

Nem vagyok olyan tudatosan minden kákán csomót kereső, mint többen vélik, egyszerűen alaposabban megnézve az életművet a nem ballib körökben is nagyra becsült Molnár egy ilyen tudatos bomlasztónak bizonyult. Erre jutottam, ezt mutatták a tények. Persze kell hozzá egy szemellenző nélküli elszánt ténykeresés és összefüggések felismerési képessége. A gitten hónapok óta rágódtam ( :-) )manna, stb, észbontó, és a bejegyzés írásakor villant be, homlokracsapva, miközben a többi rég kész volt. Ezután találtam rá a film kockájára, ami egyszerűen kizárja a véletlent, Fábriék a 60-as években az akkori, a maihoz nem hasonlítható komolyságű és az állam által is így kezelt filmkészítés során nagyon gondosan beállították az ilyen jeleneteket. Ez egy hosszan kitartott jelenet lehet a filmben is, most nem tudom újranézni. Volt egy belsőkörös összekacsintás, mint annyi hasonló ügyben, hogy ezt a goj nézők, olvasók tömege úgyse értheti, mi meg röhögünk rajtuk itt a tudatipari Belső Pártban. Fábri sógora volt Várkonyi Zoltánnak, akinek garázdálkodására kitértem az Egri csillagok kapcsán. Más vélemény? Cáfolható, hogy a gittrágás motívuma egy ravasz ostyagyalázás? Soha, senkitől nem hallottam, saját ötletem, tévedhetek, lehetek aljas antiszemita... ( ez retorikai tetetmrehívás részemről... :-) )

Névtelen írta...

a vállaltan sátánista ősmagyarkodók is említenek téged, mint az egyik legveszélyesebb bértolnokot : )

http://arjamagyar.blogspot.hu/

Bobkó Csaba írta...

"bér-"??? De elférne a pénztárcámban... :-)

Névtelen írta...

Tudatos, kifinomult, közérthető? BokaJ ános már csak felhívta nevével a figyelmet.
Lénárd Sándor írja még 1958-ban egy régi millenniumi térképpel kapcsolatban: Be van már jegyezve a Mária-utca (nem messze attól a helytől, ahol a zsákutcának induló Erzsébet körút helyet ad a Külső Dob-utcának. Mária-utca! Csak a hozzávaló Pál-utca hiányzik, vagyis inkább az a kérdés, hogy a Sándor-utca, avagy a József-utca lettek-e Pál neve alatt halhatatlanok? ....
(Nem tudtam kideríteni, hogy mikor kapta a Pál utca elnevezést - de érdekes.)

Bobkó Csaba írta...

Köszönöm, meg sem említettem a bejegyzésben a MÁRIA-utcát, mint a forrásra utaló Beszédes Nevet. Talán Molnár feladványt rejtett a műbe a szemfüles olvasók számra. Megfejtettük! :-)

Bobkó Csaba írta...

Kiegészítettem a bejegyzést a pálmaházi alámerítkezés képeivel.

Szántai Kis György írta...

Örülök, hogy sikerült gazdagítani a Molnár mű elemzését. Összhangban vagyunk.

bet01 írta...

A történet nyilván egy parabola, de nagyon általános akar lenni, így szerintem éppolyan értelmetlen megkeresni benne, hogy ki a zsidó, mint azt, hogy miért keresztény evangélium.

Mivel a történet általános: van benne küzdelem, árulás, áldozat, és nyilván ezért lecsupaszított, és jelképes minden történés. A grund kívülről nézve éppolyan jelentéktelen, mint a gitt.

Persze, van hasonlóság az evangéliummal, ahol szintén van küzdelem, árulás, áldozat, meg minden más emberi harccal küzdelemmel is mutat emiatt valamilyen rokonságot.

Szerintem ugyanakkor ez a mű is sokkal gyengébb annál, mint amennyire agyon van reklámozva, kötelezősítve. Na ez viszont már zsidós dolog. Ezt a történetet tették azzá, amivel kisiskolás legelőször találkozik, és talán már érti is. Legtöbb esetben előbb, mint ahogy az evangéliumot elolvasná.

Márai írja egy másik hasonlóan agyonistenített íróról : Kafka jó író volt. Nem volt olyan-misztikus-pathologikus, mint sokan hiszik. Tehetséges, számító, egyszóval jó író volt, cinkosian beavatott a betű és a hatás minden titkába.- Max Brod már kanonizálja. Ez a zsidó túlzás mindig elkedvetlenítő. Már úgy idézi egyes – legtöbbször banális – megállapításait, levélrészleteit, mintha Szent Pál megtalált papyrusaiból idézne.. Lehet, hogy a zsidók őrültek. Régi nép és megőrült”

bet01 írta...

Knut Hamsun, aki megírta az "Áldott ​anyaföld" -et, ami persze 100000* jobb a PáluUtcaiF-nál, a zsidók vagyishát a zsidó maffia nácinak kiáltotta ki, így még a nevét sem hallottuk, nemhogy a könyvet nem olvasta el senki. Erdélyi Józsefnek sem olvassuk egy művét sem.De nyilván az ehhez hasonló dolgok már az "elhallgatott újkor" blogba passzolnánk bele.

bet01 írta...

+1. Ismét Heller Ágnes volt az ötletadó, hogy egy könyvbe jó zsidósan belemagyarázzunk olyasmit, ami nincs is benne. Nagyon ötletes talmudista és indoklással belemagyarázta, hogy Nemecsek és Geréb zsidó. Nyilván pont az indokolja, hogy zsidók, hogy egyébként semmi nem utal rá a könyvben. És ez gyanús.

Már várom Antoine Buéno hupikék törpikékről írt tanulmányának továbbgondolását is a kitalált újkoron. (Aki meglátta Hókuszpókban a zsidót, a törpökben meg a nácikat...) Keresztény szemszögből lehetne akár a Jelenések könyve beleírva a hupikék törpökbe (miért ne??)

Névtelen írta...

Molnár kortársásról, Szomory Dezsőről kevés szó esik. De érdekes személy volt. "Hazátlan zsidóként" elmenekül a hadkötelezettség elől, de hazatér, és minden meg van neki bocsátva írásai miatt, de itt a komcsi Hegedüst idézem:

"Távolléte alatt két novelláskötete is jelenik meg itthon, neve kezd ismert lenni az újakat kereső századfordulói irodalomban. Csak ő maga nincs a hazájában. Holott egyre jobban gyötri a honvágy, de nem a hazai polgári világhoz, ahonnét származik, hanem ahhoz a magyar nemesi-udvari körhöz, amelyet megszépítve képzel el. Szomory Dezső egy sohasem volt, emelkedett érzésvilágú, ünnepélyesen színes magyar mágnás-mesevilágot formál ki képzeletében, ez az úri kör lelkesedik a Habsburgokért, és ezek a mesebeli Habsburgok maguk is lelkesen szeretik a maguk magyarjait. Ez az ábránd talál költői megfogalmazásra a Párizsban írt költői és ünnepélyes színjátékban, a Mária Terézia udvaráról szóló A nagyasszonyban."

Ennek a drámának a költőisége elfeledteti, hogy rosszul szerkesztett, inkább párbeszédes epika, mint dráma; sajátosan költői nyelvezete azt is elfeledteti, hogy jellemei elvont példázatok. Itt szakít Szomory a naturalizmussal, itt jelenik meg a jellegzetes Szomory-stílus. Erre a nyelvezetre erősen hatott Bródy is, de a régi magyar irodalom is, és a modern francia stílustörekvések is. A maga sajátos vegyességében jellegzetesen szecessziós mű, de a barokk idők hangulatát idézi. S minthogy a Habsburgok dicsőségéről szólt, a szerző kegyelmet kapott, hazajöhetett, művét sikerrel bemutatták, és ettől kezdve jó három évtizeden át Szomory ünnepelt prózaíró és színpadi szerző volt."

Persze Hegedüst nem is zavarja, hogy II. Józsefről írta az egyik Habsburg-drámát:

"Igen jó történelmi drámaíró. A nagyasszony még inkább csak egy kor hangulatát felidéző életképsorozat volt, de a II. József a legjobb magyar történelmi drámák közé tartozik. Szomory megértette, hogy a kivételes Habsburg, az oly jó szándékú II. József légüres térben akart új világot formálni, és ábrázolni tudta, hogy a kalapos király haladó törekvéseivel szemben a maradi magyar nemeseknek volt igazuk, mert azok képviselték az éppen ama korban megizmosodó és történelmet formáló nemzettudatot."

A démonizáló magyar irodalom képébe ez nem illik bele, persze előbb el kéne olvasni a drámákat. Viszont Szomory sose akart úgy magyar lenni, mint mondjuk Molnár.

http://mek.oszk.hu/01100/01149/html/szomory.htm

FL

Névtelen írta...

Eltűnt a kommentem, de nincs kedvem újra leírni. A rövid lényeg, hogy Molnár kortársa, Szomory Dezső bizony a Habsburg-drámáival csinált magának karriert, amiben nem démonizált, hanem dicsért, de persze ehhez el kellene olvasni a drámákat (ajánlott elolvasni a Habsburg szót tartalmazó bekezdéseket):

http://mek.oszk.hu/01100/01149/html/szomory.htm

FL

Bobkó Csaba írta...

Spambe pakolta, de nem tűnt el. Jó fogás, jellemző, hogy nemigen hallunk Szomoryról, nem adják ki és elő. Én nem találkoztam vele.

Bobkó Csaba írta...

Utánanéztem, Szomorytól játszanak a színházak az utóbbi évtizedekben is, a II. Józsefet 2004-ben adták elő. https://hu.wikipedia.org/wiki/Szomory_Dezs%C5%91 A wiki forrása szerint egyes kortársai éppen hogy dekadensnek tekintették. Misztikus, a csúnya dolgok iránt vonzódik, stb. Ez a Habsburg-barátsággal egy egzotikus kombináció... :-) El kellene olvasnom a királydrámáit.

Névtelen írta...

Nyilván ha korában a kuruc propaganda volt a fősodor, akkor a "felforgatás" a Habsburg-dicséret volt. Egyfajta polgárpukkasztás. Mint ma a Szent Koronával csúfolódó ballibek. Más kérdés, hogy épp a Habsburg-dicsérő felforgatás volt akkor a valós irány. Amúgy II. Lajosról is írt királydrámát.

Vagy mégis hasonlít Molnárhoz, és ahogy a Pál utcai fiúk újszövetség-démonizálása fordítva sült el, úgy Szomorynak is igaza van? Persze a drámairodalom nem fősodor. Bár kiadták a műveket, nem ugyanaz lehetett a közönség, mint egy kuruc versé. És nem is akkora néző/olvasóközönség számára.

FL

Bobkó Csaba írta...

A korabeli katolikus sajtót kellene már feltárnia egy elszánt történésznek, mert azt máig agyonhallgatják. Ezekben pap-publicisták harciasan támadták pl Adyt és gondolom, a kuruckodásokat, a valokókat, stb. Egy kiemelkedő képviselője ezen irányzatnak Zimándy Ignác, aki Kossuthot vadul támadó műveivel egy vagyont keresett (jótékony célra), mert ennek volt lelkes közönsége. A korabeli zs sajtó gyalázta ahol tudta. Megdöbbentő Zimándynál olvasni a vakolók zöüllesztési terveiről, pl. a szexuális forradalomról, a mai dolgok már akkor ismert programpontok voltak.

Névtelen írta...

Zimándy könyveit pár éve újra kiadták hasonmásban. Mindenképp meg fogom venni, bár borsos az áruk, ilyen mennyiséget nem tudok pdf-ben elolvasni:

http://www.polihisztorkonyv.hu/index.php?p=reszletek&konyv=37135
http://www.polihisztorkonyv.hu/index.php?p=reszletek&konyv=37137

A szexuális forradalomról ezekben ír, vagy máshol? Mást nem nagyon ismerek tőle, mintha lenne egy 3. Kossuth-kötet is, de az nincs digitalizálva se.

FL

Névtelen írta...

http://tortenelem.mandiner.hu/cikk/20170106_rajcsanyi_gellert_europa_muszlim_meghoditasat_szorgalmazta_bethlen_gabor

Névtelen írta...

A tudatipar így értelmezi át Jézus alakját egy amerikai sorozatban:
https://www.google.hu/search?q=Pietà+x+files&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwi-q5CVmsnSAhWFOxQKHZpGBr8Q_AUIBigB&biw=1360&bih=658

"Egy érdekes példa a motívumvándorlásra. Közkedvenc pápánk szerint Isten a migránsokban rejlik. A fenti kijelentést hónapokkal megelőzve, az X-akták 2016. januárjában kezdődő legújabb évadában egy arab bevándorló Jézusként jelenik meg, míg az öngyilkos robbantó anyja Szűz Máriára emlékeztet.

Látható, hogy a nyugati emberek véleményének befolyásolását nem bízzák a véletlenre: a látványelemekkel, színpadias megoldásokkal és jól eltalált zenetechnikai fogásokkal komoly hatást gyakorolhat a közönségre a reklám- és filmipar, a befogadást pedig tovább erősíti, hogy ezt általánosan ismert kulturális kódok felvillantásával érik el. A nők után immár a migránsok is kultikus tisztelet tárgyaivá válnak. Egy krízishelyzetben Washington, Brüsszel és a Vatikán ugyanúgy és ugyanolyan rosszul reagál, a bábmesterek nyilván értik a dolgukat."

http://www.ferfihang.hu/2016/08/18/megallithato-e-a-feminizalodas-4-szolgaerkolcsok/

Névtelen írta...

Vajon ez a Férfihang összeesküvést-elméletet kiabálni akkor is, ha kimutatnák nekik, hogy a XIX. századi magyar irodalom is ilyen "látványelemekkel", "fogásokkal" gyakorolt hatást a közönségre? A megtévesztés abban rejlik, hogy túl későre teszik a bábmesteri ügyködést.

FL