"A történelem előre „meg van írva”. A legnagyobb ellentmondás, hogy akik a valós történel­met csi­nálják – a királycsinálók -, egyidejűleg írnak egy fik­tív történelmet, afféle össztársadalmi igazságpótlék (vö. „kultúra”) gya­nánt. És ne­ked ki kell bogoznod, mit, miért csináltak „úgy” a múltban, hogy ma és holnap ugyanaz történjék, miközben félreve­zetnek egy folyamatosan újraírt ál-történelemmel, aminek kö­ze nincs az igazsághoz." (Czike László)

"Egy népnek, egy nemzetnek kellenek eszményképek, de ezek ne hamis és méltatlan eszményképek legyenek. (...) Nem csupán az a célom, hogy ledöntsek személyeket a piedesztálról, úgy, hogy oda ne kerüljön senki más. Az is célom, hogy meglássam és megláttassam azokat az alakokat is, akik valóban megérdemlik, hogy a piedesztálon álljanak."(Dr László András)


"Függetlenül attól, hogy a végső cél politikai, társadalmi, vagy vallási, a titkos társaságok működési elve ugyanaz: mozgásba hozni emberek tömegét és felhasználni őket egy olyan ügy érdekében, amiről nincs tudomásuk." (Nesta Webster: Titkos társaságok és felforgató mozgalmak )

2014. február 5., szerda

Hitler zsidó kollaboránsai - I. - "Add, hogy a gojok kezébe kerüljünk, csak ne adj minket zsidó ügynök kezére!"


A fenti idézet ("Add, hogy a gojok kezébe kerüljünk, csak ne adj minket zsidó ügynök kezére!") egy tragikus fekete humorral megfogalmazott viccbeli ima volt amit túlélők visszaemlékezése szerint a második világháborús lengyel gettókban, például a varsóiban mondogattak a zsidó kisemberek. Amikor a hitleri náci fenevad által képviselt végveszélyt fokozva zsidó zsidónak farkasa volt...

A minapi hír szerint a kormány Orbán Viktor személyes döntése nyomán visszavonta a döntést a német megszállás tervezett emlékművének megépítéséről, mely az utóbbi időszakban  a zsidólobbiból  a tőle megszokott hisztérikus, kettős mércén alapuló támadást váltotta ki minden létező tömegkommunikációs médiumban. (Népszabadság: Elszállt a birodalmi sas: nem lesz megszállási emlékmű )

A hisztérikus magyargyűlölet kampányában a zsidólobbi legfőbb vádja az, nemcsak a szerintük történelemhamisító emlékmű ellen, hanem a magyarság ellen (most és mindörökké), hogy a zsidók deportálásában, illetve megsemmisítésében az emlékműterv szimbolikájával sugalltakkal ellentétben nemcsak a náci németek bűnösök, mert a magyar állam és a magyar nép lelkes és túlbuzgó együttműködése, KOLLABORÁCIÓJA nélkül a népirtásra nem kerülhetett volna sor.
Csak egyetlen példa, hogy e perverz felfogásban lényegében már a magyarság  válik kollektíven a Holokauszt főbűnösévé, az Index cikke az emlékműépítés elhalasztásáról e mondattal zárul:
"A korszakot kutató, elismert történészek azonban egyetértenek abban, hogy a tömeges deportálás a magyar szervek túlbuzgóságának az eredménye."
Értjük, ha nincsenek túlbuzgó magyar szervek, nincs tömeges deportálás, Hitler szerepe a dologban jelentéktelen... A kampány részeként Radnóti Zoltán, a Bét Sálom Zsinagóga "Zolirabbija"  blogján közzétett eredeti dokumentumok nyomán a Mandiner közölt egy iratgyűjteményt a gettóba hurcolt zsidók javainak igénybevételéről, amit "a zsidóvagyon (magyar) össznépi szétrablásaként" tálalnak:"Így zsidótlanított a magyar állam". A zsidó közvéleményformálók e manapság tipikus álláspontja az Amerikai Népszava megfogalmazásában:
“A történelemhamisítás lényege, hogy minden felelősséget a német nácik és a nyilasok nyakába helyezze, a magyar “keresztény-nemzeti” jobboldal antiszemitizmusát, a népirtásban játszott szerepét és felelősségét letagadja. Haláltáborokba küldtek 430 ezer embert, férfiakat, nőket, fiatalokat, öregeket és kisgyermekeket, a vagonokba való berugdosásuk előtt kiszedték az aranyfogaikat, a végbelükben turkáltak az értékeik után, a kedves magyar szomszédok, akik a redőny mögűl passzívan figyelték a sárga csillaggal megjelölt szomszédjaik terelését, azonnal elfoglalták a deportáltak lakásait és elrabolták a javaikat.”
Tehát az uszítókórus tagjai "A" zsidóság nevében lépnek fel "A" magyarság ellen, kollektíven vádolva minket, természetesen az események után születetteket is. A cirkusz nem a történelmi igazság megismeréséről szól és nem is az a célja, hogy kialakuljon egy konszenzusos,őszinte, alaptalanul senkit nem vádoló, nem megbélyegző szembenézés a tragikus múlttal és hogy az ártatlan áldozatok minden jóakaratú embertől megkaphassák a nekik kijáró megemlékezést, részvétet. A cél most is a "bűnös nemzet" sémájának erőltetése, mellyel szemben a zsidók az örök áldozati bárny mitikus szerepét töltik be, éppoly kollektíven, mint mi a bűnösökét. A vádlók nem törekszenek a tények alapos, szakszerű feltárására, ez egy koncepciós per, ahol az ítélet előre kész: mindenért a magyar, a goj a felelős.

A zsidólobbi e vádjával való szembeszállásnak nem célja a Holokauszt, a zsidóirtás eltagadása, helyeslése, vagy az egykori áldozatok, minden áldozat sorsa feletti megrendülés indokoltságának tagadása.
A történelmi igazság megismeréséhez, a holokausztipar hazug vádaskodásai leleplezéséhez nélkülözhetetlen a zsidóirtásban a hitleri rezsimet túlbuzgó és kegyetlen kollaboránsként kiszolgáló zsidók sokezres tömegének tetteit megvizsgálni.  Ez ugyanis megvilágítja, hogy ez ügyben sem indokolt a kollektív bűnösség elvének alkalmazása, ahogy nem minden magyar volt bűnös a deportálásokban, úgy a zsidók sem mind tartoztak az ártatlan áldozatok közé. A mai vádaskodók még a passzivitást is a szemére hányják a magyar lakosságnak, de a zsidók együttműködésére mindig készek a felmentéssel, hogy "nem volt más választásuk".

A téma természetesen érinti a magyarországi deportálásokat is, ahol ugyan nem volt zsidó gettórendőrség, de éppúgy voltak a deportálást kiszolgáló zsidótanácsok, mint Lengyelországban és volt Kasztner-vonat, azonban most ismerkedjünk meg a zsidótlanítás a magyarnál sokkal erőszakosabb lengyelországi eseményeiben való zsidó együttműködés tényeivel Ireneusz T. Lisiak “Hitler zsidó kollaboránsai” című könyve alapján!

A varsói gettórendőrség zsidó rendőreinek karszalagja

A bejegyzés folytatása

Itt nem térek ki Bryan Rigg "Hitler zsidó katonái" c. könyvére, amely a náci német hadsereg és hadiipar zsidó származású, gyakran személyesen Hitler által mentesített katonáiról, tábornokairól, magas rangú hivatalnokairól ír. A témáról jó bevezető cikkek magyarul:
Múlt-kor: Zsidók is szolgáltak Hitler hadseregében
kuruc.info: Meglepetés: Hitler zsidó tábornokokra, főtisztekre bízta százezer katonáját
nyest.hu: Minden a protekción múlt? Tiszteletbeli árják a Harmadik Birodalomban
       
Azzal sem foglalkozok most, hogy a szörnyű zsidóirtó program kezdeményezői nem a német, vagy a magyar tömegek voltak, hanem a millenarista-messianisztikus cionizmust is gonosz céljaik eszközéül használó globalista gnosztikus bankárkörök, erről szól kétrészes bejegyzésem: Hitler, a cionista báb  és  Kiddush Hashem - a Holokauszt zsidó receptje.
   
Témánk most: csak magyarok működtek-e együtt "túlbuzgóan" a náci hadigépezettel a zsidódeportálásokban és vettek részt a zsidóvagyon eltulajdonításában,  illetve hogy a zsidók, minden egyes zsidó magától értetődően lehet-e az a vádló, aki ezzel minket megvádol és a bíró, aki elítél.

A jelenség nem korlátozódik Magyarországra, ugyanezt adják elő a holokausztiparosok Lengyelországban is:


Hitler zsidó kollaboránsai

Israel Singer, (Zsidó Világkongresszus elnöke 1986-2001, Zsidó Kárpótlási Világszervezet elnöke) jelentette ki 1996-ban:
„Több, mint hárommillió zsidó halt meg Lengyelországban és a lengyelek semmit nem tesznek a lengyel zsidók örököseiért. Soha nem fogjuk ezt megengedni. (…) Tudomásunkra jutott, hogy Lengyelország be akarja fagyasztani az országban maradt zsidó vagyon visszaszolgáltatását. Ha Lengyelország nem teljesíti a zsidó követeléseket, nyilvánosan fogjuk támadni és megalázni a nemzetközi fórumokon."
Ezt a programot következetesen végre is hajtják, miközben I. Singert az USÁ-ban a zsidó kárpótlási pénzek többmillió dollárjának elsikkasztása vádjával leváltották tisztségéből.  Egyes külföldi zsidó körök a legszélsőségesebben vádolják Lengyelországot és a lengyeleket a világháború alatti zsidógyilkolásban való együttműködéssel, gyakran a szörnyűségek egyedüli elkövetőjének beállítva őket. A rágalmazókampányok fő célja a lengyelek következetes átminősítése áldozatokból "hóhérokká", hogy később könnyebb legyen csillagászati kárpótlásokat kikényszeríteni belőlük. A vádakkal, hogy a lengyelek a németek lelkes tettestársai voltak, megpróbálják elfedni maguknak a zsidóknak a német megszállók iránti magatartását. Ez pedig, mint történészek kutatásai mutatják, gyakran gyalázatos volt. Sok zsidó, mielőtt a népirtás áldozatává vált, a legnagyobb bűnt követte el: részt vett a saját népe elleni népirtásban, gyakran saját családtagjait is feláldozva. Vajon a tény, hogy végül sok zsidó kollaboráns ugyanarra a sorsra jutott, mint a legtöbb zsidó, igazolja az övéik ellen elkövetett aljasságokat? És milyen indoklással? Jobb étkezésért, amikor mások éhenhaltak, más zsidók kirablásának lehetőségéért?
Nézzük hát, hogyan viselkedtek maguk a zsidók és hogy van-e erkölcsi alapjuk másokat, különösen a lengyeleket becstelennek ítélni!

 A megszállt Lengyelországban zsidók sokkal gyakrabban kollaboráltak a németekkel, mint lengyelek. Még akkor is megtették ezt, amikor megkezdődött a Holokauszt. Ma a lengyeleket nevezik a németek kollaboránsainak és tettestársainak a zsidóirtásban. A zsidók kollaborációját a XX század legnagyobb zsidó filozófusnője, Hannah Arendt „Eichmann Jeruzsálemben" című könyvében  élesen elítélte:
„A zsidók számára a szerep, melyet a zsidó vezetők játszottak saját nemzetük megsemmisítésében, kétségkívül az egész történelem legsötétebb fejezetét képviseli.” (...) „Miközben a Quisling-típusú kormányok többnyire az ellenzéki pártokból kerültek ki, a zsidótanácsok tagjai többnyire az elismert helyi zsidó vezetőkből álltak, akiknek a nácik óriási hatalmat adtak addig a pillanatig, amíg őket magukat is nem deportálták.” 
A Zsidótanácsok létrehozására az RSHA (Birodalmi Biztonsági Főhivatal) vezetője, Reinhard Heydrich adott parancsot 1939.09.21-én. Elrendelte a "Vének Tanácsai" létrehozását, melyeket a zsidó társadalom befolyásos személyiségeiből kellett megalakítani, ami, mint a gyakorlat megmutatta, a német utasítások hatékony és túlbuzgó végrehajtása garanciájának bizonyult. A Zsidótanácsok feladata a német utasítások végrehajtása volt és adminisztratív hatáskörökkel rendelkeztek, élelemellátás megszervezése, lakosságnyilvántartás, egészségügy, temetések. Ezen túl a Judenrat-ok kötelesek voltak munkaerőt szállítani, megszervezni a transzportokat a munkatáborokba és megsemmisítőtáborokba, nyilvántartani a lengyel hadseregnek a  szeptemberi hadjáratban résztvett volt zsidó katonáit és értesíteni a németeket tartózkodási helyükről, valamint összeírni a lakosságot a németek számára társadalmi helyzetük és vagyoni állapotuk pontos feltüntetésével. A Zsidótanácsok alá tartozott a Zsidó Rendfenntartó Szolgálat (Jüdischer Ordnungsdienst), egyfajta belső gettórendőrség.

Bevetésre készen a varsói gettórendőrök


A Zsidótanács tagjai hamar elidegenedtek a zsidó társadalomtól:
„Különleges fejadagot kaptak – írja Jacob Zylberstein. – Külön boltjaik voltak, ahol minőségi ennivalót kaptak, elég sokat ahhoz, hogy jól éljenek. Nagyon dühös voltam, hogy a gettó lakóinak egy kis csoportja ilyen ellátásban részesül, de a többség egyszerűen nem törődött ezzel”.
A varsói gettó Zsidótanácsa épületének bejárata. Nem mindenkinek jutott az elitboltok árujából.

Zsidó soviniszták nyíltan kifejezték elégedettségüket, hogy a megszállók Lengyelország területén gettókat hoztak létre, melyekbe beterelték az egész zsidó lakosságot. A zsidó állam egy változatát látták ebben, melynek létrehozásáról a cionista mozgalom kezdetei óta ábrándoztak.  (lásd: V. Żabotyński, „The Jevish War Front, London”, 1940.)

Zsabotinyszky cionista Bétár szervezetének tagjai Berlinben, Hitler uralmának 3. évében. Kit utánoztak???

Már 1939. szeptemberében, amikor Lengyelországban még folytak a harcok, sok lengyel város zsidó lakói ünnepélyesen köszöntötték a Wehrmacht bevonuló egységeit. Így történt többek között Łódźban és Pabianicében, ahol a helyi zsidók kezdeményezésére még felvirágozott diadalkapukat is építettek, a német katonákat pedig a delegációk kenyérrel és sóval üdvözölték. Ez a viselkedés egyáltalán nem volt meglepő a zsidók részéről. Amikor kitört a háború, a zsidók nem kis része úgy gondolta, hogy az új helyzethez való alkalmazkodás jegyében elegendő elismerni a német uralmat. Az ilyen nézőpont felvétele automatikusan vonta maga után annak elítélését, ami azelőtt volt, a háború előtti lengyel államot, amely szerintük még meg se tudta védeni magát. A gettók létrehozásakor a cionisták egyből megkezdték a lengyel nyelv használatának felszámolását a gettók adminisztrációjában és iskoláiban.
A németekkel való kollaborálásban  a zsidótanácsoknak és eszközüknek, a Zsidó Rendőrségnek (Jüdischer Ordnungsdienst) jutott a főszerep. Baruch Milch zsidó szerző így írt a Lengyelország volt keleti végein, a Lemberg és Tarnopol megyékben élő zsidók sorsáról:
„Mindenesetre a Judenrat eszközzé vált a Gestapo kezében a zsidók megsemmisítéséhez, ahogy később a tanács tagjai maguk fejezték ki: “a zsidónegyed Gestapójává” lett. A tanácsok létrehozták a Rendfenntartó Szolgálatot (Ordnungsdienst), mint végrehajtó szervet, ami a leghitványabb elemekből állt. (…) lényegében a Judenrat rablópolitikát kezdett folytatni a saját zsebei megtöltése céljából, hogy ezzel a pénzzel megvesztegesse a hatóságokat és a Gestapót, de csakis a saját maguk és legközelebbi családtagjaik sorsának biztosítása érdekében. Nem tudok egyetlen esetről sem, amikor a Judenrat önzetlenül segített volna bármilyen zsidónak (…). Erkölcstelen tetteik végrehajtásához, mint a hatalmas adók és kivetett hozzájárulások behajtása, a lágerekbe küldendők razziái és a zsidó házak elleni rablótámadások, a zsidótanácsok a saját Ordnungsdienstjeiket használták, melyeknek százalékot adtak a zsákmányból, ezek tagjai pedig tizen-tizenöten támadtak az emberekre, kegyetlenül összeverve őket, pusztítva és rabolva, amit csak lehetett, és mindezt szörnyű közömbösséggel”.  (Baruch Milch, „Testamentum”, Varsó, 2001, 106-107. old.)
A zsidótanács a kollaborációt a munkatáborokba szánt emberek összefogdosásával, razziákkal kezdte. Ebből a zsidók kivásárolhatták magukat. Ludwik Hirschfeld professzor írta visszaemlékezéseiben:
"Behívták az illetőt a zsidótanácshoz és követeltek tőle egy bizonyos összeget, mondjuk 200 złotyt havonta. Az alkudozás végén 20 złotyban maradtak. Akinek pedig nem volt ennyije, az ment a munkatáborba."
A rendőrök is szedtek kenőpénzt. Ezek a – többek között a megsemmisítőtáborokba történő deportálási akciók során – összerabolt pénzek és értéktárgyak a túlélés esélyét adták a rendőröknek. Volt mivel megfizetniük a rejtegetésért a gettó felszámolása után. A háború és megszállás brutális törvénye volt, hogy a legnagyobb esélye a túlélésre a gazdag zsidóknak volt. A rendőrök gazdagsága azonban azoknak az áldozatoknak a tulajdonából származott, akiket ők rángattak ki lakásaikból és tereltek a munkatáborok, vagy megsemmisítőtáborok felé tartó transzportokba.
"Soha és semmivel nem lehet igazolni a Zsidó Rendfenntartó Szolgálat szerepét, mely oly buzgó volt az emberek transzportba történő összefogdosásában és beszennyeződött a hátrahagyott javak elrablásával és ellopásával, gyalázatot hozott magára a transzportba kerülés elleni váltságdíj kikövetelésével"
  – írta Stefan Ernest az események közelségében, még a német megszállás idején.
Baruch Milch könyvének 126-127. oldalán olvassuk:
„A Judenrat kiadta ezeknek a gyilkosoknak, hogy három órán belül szállítsák le nekik a megkövetelt háromszáz embert. Maguknak a zsidóknak kellett összefogdosni saját fivéreiket és nővéreiket és átadni őket a hóhéroknak, akik a major udvarán álltak a lakásunk mellett és a beterelt embereket gumibotokkal és ostorokkal fogadták, aztán Bełżecbe szállították őket a mészárszékre. (…) A Judenrat emberei és az Ordnungsdienst az ukrán rendőrök és néhány német segítségével, akiknek külön fizettek, hogy gyorsan dolgozzanak, úgy rohantak az utcákon, mint a veszett kutyák, vagy a megszállottak és patakokban ömlött róluk az izzadság. (…). Szörnyű látvány volt, amint zsidó vitte a zsidót a halálba. (…)”.

A varsói gettó ismert krónikása, Emanuel Ringelblum így írt a zsidó rendőrségről, melynek a holokausztban betöltött szerepéről sok zsidó történész "megfeledkezik":
„A zsidó rendőrségnek már a kitelepítés előtt is nagyon rossz híre volt. Ellentétben a lengyel rendőrséggel, mely nem vett részt a munkatáborokba irányuló razziákban, a zsidó rendőrség belevetette magát ebbe az ocsmány munkába. Szintén kirívóan korrupt és demoralizált volt. Az aljasság mélypontját azonban csak a kitelepítés során érte el. Egyetlen tiltakozó szó sem hallatszott a visszataszító feladat ellen, mely a saját testvéreik mészárszékre hurcolását jelentette. A rendőrség lelkileg fel volt készítve erre a piszkos munkára, ezért buzgón hajtotta végre. Utólag észbontó belegondolni: hogyan történt, hogy zsidók  – túlnyomórészt művelt emberek, volt ügyvédek (a zsidó rendőrség tisztjeinek többsége a háború előtt ügyvéd volt) – maguk nyújtottak segítő kezet saját testvéreik kiirtásához. Hogy került sor arra, hogy zsidók kézikocsikon gyerekeket és asszonyokat, öregeket és betegeket vonszoltak, tudva, hogy mind a mészérszékre mennek. (…). A zsidó rendőrség kegyetlensége nagyon gyakran nagyobb volt, mint a németeké, ukránoké, letteké. Nemegy búvóhelyet a zsidó rendőrség "fedezett fel", amely "katolikusabb akart lenni a pápánál", hogy a megszállók kedvében járjon. Menekülőket, akik eltűntek a német szeme elől, a zsidó rendőr kapott el (…). A zsidó rendőrség általában érthetetlenül, vadul brutális volt. Honnan jött ez a veszettség zsidóinknál? Mikor neveltük ki ilyen gyilkosok százait, akik az utcán kapják el a gyerekeket, a kocsira zsúfolják és húzzák őket az Umschlagra? (a bevagonírozó placcra) Mindennapos jelenség volt, hogy ezek a haramiák kezüknél és lábuknál fogva dobálták az asszonyokat a kocsikra (…)” (E. Ringelblum, „A varsói gettó krónikája 1939 szeptember – 1943 január”, Varsó, 1988, 426, 427, 428. old.)
Akcióban a zsidó gettórendőrség
„A zsidók egy részének a németekkel való kollaborálása még megdöbbentőbb és szégyenletesebb volt a résztvevők társadalmi háttere ismeretében. Ugyanis ellentétben a lengyelekkel, akik közül általában csak a marginális rétegek tagjai, a csőcselék volt kész a németekkel kollaborálni, a zsidók közül az elit jókora része vett részt a kollaborációban…” (Hannah Arendt, „Eichmann Jeruzsálemben”, Krakkó, 1987).
A varsói gettórendőrség főparancsnoka 1940 decemberétől a zsidó Józef Szeryński volt, aki kikeresztelkedésekor változtatta meg a nevét, ami előzőleg Szenkman, Szynkman, vagy Szeinkman volt. Szeryński  1920-ban kezdte pályafutását a lengyel Állami Rendőrség biztosaként és a háború kitörésekor már Lublin megyei rendőrkapitányhelyettese volt. 1940. október 9-én a varsói zsidótanács elnöke, Adam Czerniaków megbízta a Zsidó Rendőri Szolgálat létrehozásával. Mint a Jüdischer Ordnungsdienst parancsnoka felelős volt a gettó lakóinak veréséért és üldözéséért, részt vett a házkutatásokban és letartóztatásokbban, egyik koordinátora volt az Umschlagplatzról a megsemmisítőtáborokba irányuló embertranszportoknak. Állítólag az ő ötlete volt, hogy "marmeládéosztás" igéretével csalogassák a szegény zsidókat az Umschlagplatzra, ahol brutálisan vagonokba rakták és Treblinkába szállították  őket. Hangoztatta, hogy a gyerekek, öregek és betegek táborokba küldésével megadja a túlélés esélyét a legerősebbeknek. A gettóban kivételezett személy volt, a kevesek egyikeként nem volt köteles a Dávid-csillagos karszalagot viselni. Szeryński helyettese a gettórendőrség élén, Jakub Lejkin a háború előtt ügyvéd volt. Lejkin főszerepet játszott a zsidók megsemmisítőtborokba deportálásában és hírhedt volt különleges brutalitásáról. 1942.10.29-én Eljasz Różański, a baloldali Zsidó Harci Szervezet harcosa lőtte agyon a kapitányságról hazafelé menet.

A. Szeryński/Szynkman helyettese, Jakub Lejkin jelentését fogadja, 1941, május
Ez csak néhány, de jellemző példa a zsidó rendőrség tagjainak korábbi társadalmi státuszára. Ilyen körökből, iskolázott emberekből, értelmiségiekből került ki a Jüdischer Ordnungsdienst tagjainak és parancsnokainak döntő többsége. A közrendőrök többnyire fiatal önkéntesek voltak, nagy számban volt diákok, vagy a háború előtt felsőiskolákat végzettek, ők tartották fenn a rendet a gettóban, de járőröztek is a gettó területén a német katonákkal közösen, illetve őrszolgálatot láttak el a zsidónegyed kapuinál.


Baruch Goldstein, a háború előtt a zsidó szocialista Bund fegyveres csoportjainak egyik szervezője kertelés nélkül írta:
 „Fájdalommal és iszonyodva emlékszem vissza a zsidó rendőrségre, a varsói gettó félmillió szerencsétlen zsidó lakosának szégyenére (…). Az SS-tagok és csendőrök által vezetett zsidó rendőrség úgy támadt a gettóra, mint  vadállatok bandája. Hogy mentse a saját irháját, minden zsidó rendőr minden nap elővezetett hét embert,  hogy feláldozzák őket a népirtás oltárán. Magával hozott bárkit, akit el tudott kapni – barátokat, rokonokat, még a legközelebbi családtagjait is. Voltak olyan rendőrök, akik saját idős szüleiket áldozták fel azzal az indoklással, hogy azok amúgy is nemsokára meghalnának.” (B. Goldstein, „The Star Bear Witness”, New York 1949, 66, 106, 129. old.).
Chaim A. Kaplan, a háború előtt egy varsói héber nyelviskola igazgatója írja naplójában:
„A zsidó rendőrség, melynek kegyetlensége nem kisebb a nácikénál, a Stawki utcai transzport-állomásra több embert szállított, mint amennyi a Zsidótanács által vállalt normában szerepelt. (…). A nácik elégedettek, hogy a zsidók exterminációja egészen hatékonyan halad. Ezt a tettet zsidó mészárosok hajtják végre. (…). A zsidó rendőrség a legkegyetlenebb az elítéltekkel szemben (…). A náciknak öröme telik a zsidó rendőrség, a zsidó társadalom e csapásának munkájában (…). Tegnap, augusztus harmadikán kipusztították a Zamenhof és Pawia utcákat (…). Az SS-gyilkosok őrt álltak, miközben a zsidó rendőrség dolgozott a belső udvarokon.  Ez mészárlás volt a javából - még a gyerekeknek és csecsemőknek sem kegyelmeztek. Mindenkit kivétel nélkül elvittek a halál kapujába.” (“Scroll of Agony. The Warsaw Diary of Chaim A. Kaplan”, New York 1973, 384, 386, 389, 399. old.). 
Kaplan könyve 231. oldalán keserű korabeli zsidó tréfát idéz, mely rövid ima formáját öltötte: 
„Add, hogy goj ügynökök kezébe kerüljünk, csak ne adj minket zsidó ügynök kezére!”
Csk a varsói gettóban kb. 2500 zsidó rendőr teljesített szolgálatot. A második legnagyobban, a Łódź-i gettóban 1200 volt belőlük, a lembergi gettóban pedig majdnem 500. A teljes németek által megszállt Lengyelországban ez lehetett akár több tízezer ember is. A Zsidó Rendfenntartó Szolgálat tagjai nap mint nap végeztek házkutatásokat, razziákat és irányították zsidók ezreit a haláltranszportokba. Ezt olyan buzgalommal és könyörtelenséggel tették, ami példátlan más nemzetek körében.

A buzgóság, a tervek túlteljesítése nem is maradt jutalom nélkül:

"A nácik elégedettek..." "A Hűséges Szolgálatért" Litzmannstadt (Łódź) gettórendőreinek érdemérme

Folytatás: Hitler zsidó kollaboránsai II - A Gestapo önkéntesei

Bezzeg a dánok megmentették a zsidóikat! - mert a nácik hagyták, sőt megszervezték...


Hasonló témájú bejegyzések:


  • A Lauder-kapcsolat - a magyar politikai elit (a jobboldal!) kapcsolatai a hamiszászlós merényleteket elkövető globális cionista vezérkarral
  • Kaméleon - (Morvai Krisztina csodálatos átváltozása a Lauder-holdudvar tagjából a Jobbik húzónevévé)

37 megjegyzés:

Gruber László írta...

ERRE HOGY REAGÁL A ZSIDÓ NEMZET?

Bobkó Csaba írta...

A szöveg közel 100%-ban zsidó túlélők beszámolóin alapul. A zsidók között természetesen tömegek vannak ezekkel tisztában.

Névtelen írta...

Ugyanezekből a zsidó haramiákból lettek az AVH-sok. Ezek leszármazottai lakták be az elhagyott budapesti zsidó villákat. A volt miniszter apósának családja is ilyen apropóból lakik a szemlőhegyen.
Soha nem fogsz erről "hivatalos" oldalakon olvasni.

hangszoros írta...

http://tet.network.hu/blog/tet_klub_hirei/ideje-megtudni

Névtelen írta...

http://magyarhajnal.com/dokumentum-video-haynau-egyhos-volt-dicsoiti-a-tomeggyilkos-zsidot-a-hvim-tarselnoke/

Névtelen írta...

http://szeszak.hu/Comment/Kommentarok/gojok%20gondolkodasa/Labancok.htm

Bobkó Csaba írta...

Ezeket már vitattuk itt korábban. A magyar kurucos történelemszemléletet dogmatikusan képviselők jó példát nyújtanak rrá, hogy működik a Választott Nép-tudat. A korabeli prot-kur(uc) hitharcosok tipikus gojgyűlölettel irtották a magyar katolikusokat idegen hatalmak (török, francia, holland, angol, német vakolók) zsoldjában, lelkészeik uszítása nyomán.
HAynau és Petőfi korabeli népszerűségéről van itt bejegyzésem, én nem dicsőítem Haynaut, de démonizálása hamis, ahogy a Petőfik, Kossuthok dicsőítése is.
Gyula pedig végleg belegárgyult a protestáns történelemhamisításokba. Kár érte, amúgy máig észnél van bizonyos területeken. Ahol nincs, ott gombnyomásra beindul az agymosása.

10-es Huszárezred írta...

Most olvasom a Zimándy-könyvet Kossuthról. Nagyralátó könyv, az olyan kis apróságokkal mint érvelés-bizonyítás és a hanyatló nyugat egyéb mákonyai, nem törődik.

Rögtön a 23. oldalon ilyet jelent ki:

"A haza egyik nagy koszorús költője, Vörösmarty Mihály, a Fóthi dalban énekelte: A legelső magyar ember a király. Ez a dal él minden magyar szívében. A magyarból királya tiszteletét kiirtani nem lehet. Ő felsége bátrabban nyugtathatja fejét akármelyik hortobágyi pásztor ölében, mint a legsürübb szuronyerdők között. A magyar nép lojális, mert:
Természete a magyarnak
hogy a jussát nem hagyja
De ha véle bánni tudnak
az ingét is od'adja."

Itt öntöttem el hogy nem olvasom tovább. Ennyi hamubasült baromságot egy helyen... egyrészt van a bőnyállal fölhabosított tündérlelkű magyar, másrészt a pásztor ölében fejét nyugtató király, nameg persze a lojalitás. Ez a legnagyobb giccs amit el lehet képzelni.

olyan apróságokra mint hogy a világ akkori 100 másik országában mint-hogy mentek a dolgok, miért épp mi voltunk ennyire szépséges szép lelkivilágúak, semmi választ nem kapunk. Pár alapvető kérdés:
Ha ekkora volt a lojalitás, akkor miért tudott győzni az őszirózsás forradalom? Ha pár felforgató zsidó így el tudta hozni a köztársaságot, akkor ott bizony nem volt valami nagy királyszeretet. Még mielőtt valaki nagy hévvel elkezedené magyarázni a vakolókat meg a mindent: Zimándy itt nyilván egy olyan dolgot érzékeltet, amely valami természetfelettien erős kapocs. Ha egy ilyet pár zsidó szét tud törni, annyit is ér.

Nagyon átlátszó és hamis ez a Zimándy-féle agyhalott történelemhamisítás.

Bobkó Csaba írta...

Zimándy nem történész volt, hanem plébános, ahhoz képest egész jót írt. Talán tudod, hogy az Antiszemita Párt országgyűlési képviselője volt. Ha érdekel, miért győzött az Őszirózsás Forradalom és miért volt az katasztrofális nekünk, olvasd el Raffay Ernő idevágó könyveit.
Vörösmartyt persze kár volt idézni. Az illuminátus Vörösnyakkendős Triumvirátus tagjaként pl. ő tolta be Petőfit, ahova kellett. (Jól meghálálta a koszorúletépéssel... :-) )

10-es Huszárezred írta...

Amit eddig levettem, hogy a fickó legnagyobb baja, hogy Kossuth egyenjogúsította a zsidókat.

Ami egyrészt nem volt szép dolog, másrészt a legszentebb apostoli magyar király és császár ferencjóska őfelségét se akadályozta volna semmi hogy visszaállítsa az eredeti állapotot, mégsem tette meg.

Nem tudtam hogy az Antiszemita Párt képviselője volt, ez jó pont neki, de a lényeget sajna változatlanul hagyja.

Vetettem a szövegre még egy pillantást, a következő oldalon ezt írja (kiemelt vastagbetűvel):

"(...)Az ötvenéves császárjubileumban való részvételt miért nyilvánította a vérmes politika és a zsidó sajtó hazafiatlanságnak, miért botránkozott meg a jubileumi érmeken? Nevezzenek engem feketesárgának, de én nem tudom a császár ellen való gyerekes piszkolódásban a királytiszteletet felfedezni. Ezekben inkább felségsértés nyilatkozik, mint lojális hazafiasság."

Na az ilyen szövegek miatt volt az Antiszemita Párt halálra ítélve. habsburghátsó-nyalogatásra nem lehet nemzeti politikát építeni.

Bobkó Csaba írta...

Csak ahajtogatod ezt a Habsburg-ellenes dumát, mint egy papagáj. Tipikus agymosási reakció, hogy nem vagy képes elolvasni egy könyvet, amiben az agyadba indoktrinált dogmákat cáfoló tények olvashatók. Épp ez a szektás idomítás egyik célja.

Huorn On The Moon írta...

Az a probléma, hogy az elmúlt bő másfél évszázadban beleégettek (pontosabban égetnek ma is) az emberek agyába egy egyenlőséget, miszerint "hazaszeretet=nacionalizmus=népnemzeti gondolkodás".
Az előjele ezen fogalmaknak a magukat baloldalinak vallóknál leginkább negatív, a magukat jobboldalinak vallóknál leginkább pozitív, de előjeltől függetlenül ott dolgozik szinte mindenkiben. Holott - horribile dictu - létezik őszinte hazaszeretet vulgáris, nivelláló nacionalizmus nélkül, és hiteles nemzeti politika az egalitariánus lózungok teljes mellőzésével is.

Julius Evola írja a "Nacionalizmus két arca" című esszéjében:
"(...) Mi a nacionalizmus valódi jelentése a modern világban ?
Az elmondottak után rögtön adódik a nacionalizmusnak egy tisztán felismerhető típusa: egy olyan állapot, mely a gazdasági-proletár kollektivizmus internacionális képződményét közvetlenül megelőzi.
Ebben a nacionalizmusban nem annyira a különleges nemzeti öntudat kifejlesztése a fontos, sokkal inkább a tény, hogy a náció personává, egy önálló lénnyé válik. Az a tehetetlenség válik etikai értékké, ami a vér és a föld olyan kötelékeinek legyőzésére képtelen, amelyek csak az ember természetnek alárendelt és infraintellektuális területeire vonatkoznak; az egyes ember korlátoltsága, ami miatt képtelen magának a kollektívumon és az adott hagyományokon kívül valamiféle tartalmat adni. A nemzetiség puszta ténye itt minden jelenségnek a misztikus sebezhetetlenség és a feltétlen méltányolást megkövetelő hatalom fénykoszorúját kölcsönzi. Ezek az etnikai-infraintellektuális elemek nemcsak a magasabb princípiumok semmiféle autoritását nem ismerik el, hanem mélyen maguk alá rendelik azokat; első helyen áll a "nemzet" - ezután jön sorrendben lefelé a valóság, igazság és kultúra. Bizonyos nacionalista csoportok még ezen is túlmennek: minden részrehajlástól mentes, objektív véleményt elvetnek, mondván, hogy ezek absztrakciók; és megkövetelik, hogy az ember a valóság, igazság és kultúra kérdéseiben se felejtse el nemzeti hagyományát és a politikai érdekeket. Ebből következőleg beszélnek a "mi" tudományos, filozófiai sőt vallási hagyományunkról, és elszánt megvetéssel vagy legalábbis közönyös visszafogottsággal nyilatkoznak mindenről, ami nem a "mieink" közül van, vagy ami a "nemzet szempontjából nem feltétlenül előnyös". (...) Ahogyan az ember lezárja magasabbrendű aktivitását, melyben magát szabadon kibontakoztathatná és az etnikai kondíciók felett álló jelenlétet megvalósíthatná, ugyanúgy egy ilyen nacionalizmus keretében sincs helye a kvalifikált személyiségnek, hacsak nem a nemzet exponense. A forradalmak korában, az arisztokratikus-feudális uralom összeomlásakor született e nacionalizmus, ezért a legtisztábban "tömeg-szellemű": a demokratikus türelmetlenség egy variánsa, intolerancia, mely minden olyan vezető ellen irányul, aki nem kizárólag az "ország szolgája" vagy a "népakarat" orgánuma, és főként aki mindenben nem függ annak helyeslésétől. "

10-es Huszárezred írta...

Tulajdonképpen a tudományos módszer értelmében való érvelés-bizonyítást bélyegzed meg "szektás agymosásként", ami bizonyítja mekkora nulla, (dupla nulla), minden amit mondasz.

MÉG MINDIG NEM ÉRTED, ugye? Ilyen agyfasz hülyeséget hogy magyar ember szívébe bele van írva a szakrális király szeretete, azt kiirtani nem lehet stb, bármikor ki lehet jelenteni az ex cathedra gőgjével.

Pontosan, teljesen ugyanaz, mint amikor ugyanilyen hévvel kijelentik hogy a magyarok a Szíriuszról származnak. Pontosan ugyanannyi bizonyíték, alátámasztás áll mindkettő mögött.

A könyv maga 793 oldal, nem pazarlom ilyen mocskos SZARRA az időmet, még akkor sem ha minden második mondatban a zsidókat fikázza. Nekem ennél több kell hogy egy könyvet el tudjak olvasni. Zsidózni én is tudok.

A különösen károsnak a magyar ember mértéken felüli dicsőítését tartom, amely megakadályozta és ma is akadályozza hogy észrevegyük a valós, létező hibákat, amelyek hiányában képtelenek vagyunk tovább fejlődni.

"papagáj"
neked valami kényszeres vágyad, hogy saját hibáidat másokra kenjed.

10-es Huszárezred írta...

Huorn: mivel a könyv címe: a Nacionalizmus két arca, adódik a feltételezés, hogy nacionalizmusnak van egy pozitív vonatkozása is.

"egy olyan állapot, mely a gazdasági-proletár kollektivizmus internacionális képződményét közvetlenül megelőzi."

Tehát akkor Evola szerint a nacionalizmus előzménye a kommunizmusnak ("gazdasági-proletár internacionalizmus kollektív intézménye")? Mert ezt írja.

Én még életemben nem láttam-hallottam-olvastam olyan államot-országot, amely egy erős nacionalistából lett volna kommunista. Te tudsz ilyenről?
Ennyi értelme van eme eszmefuttatásnak. Mentségére legyen mondva hgy amikor írhatta, gondolom a 30-as 40-es években vmikor, még ez történelmileg nem bizonyosodott be. Akkor sem volt igaza természetesen, csak még ez nem volt nyilvánvaló.

"és hiteles nemzeti politika az egalitariánus lózungok teljes mellőzésével is."

Hatalams, óriási hiba azt gondolni, hogy a nacionalizmus egalitárius ("egyenlőségelvű") lenne. Ennek bizonyítására kérdezz meg bármely nemzetben gondolkodót? "Vajon/szerinted minden ember egyenlő?"

Itt az egalitárius gondolom azt akarja jelenteni, hogy vegyük el mindenki vagyonát, de különösen a gazdagokét, és aztán beköszönt a társadalmi egyenlőség. Én nem láttam még olyan nacionalista programot amely ezt tűzte volna ki, de hát Evola vagy te biztosan jobban tudjátok ott az írószobai elefántcsonttoronyban, mi a tuti.

Meg persze a nép nemzetet keveri, amikor a legegyszerűbb ember is tudja (úgy látszik a monarchisták kivételek) hogy a nép _horizontális_, nemzet pedig _vertikális_ rétegzettséget jelent. Tehát amint a nemzet, vagyis a _minőség_ (és nem pedig a nép, vagyis a nép hangja, ingyensör meg virsli) érvényesül, onnantól rögtön egy magasabb cél van kitűzve célként. Japánt és a kis tigriseket ez húzta ki a szarból a II VH. után: kitűztek egy célt (munkaerkölcs, fegyelem, magas szolgáltatási színvonal stb) és könyörtelenül be is verekedték magukat a világ élvonalába. Aztán oda is elérkezett a fogyasztói kultúra, de mintha e fronton is jobban tartanák magukat, mint nyugati társaik.

Tanulság: Amely nemzet elhagyja magát, az meghal.

Bobkó Csaba írta...

Neked valami kényszeres vágyad, hogy ide kommentelj, ráadásul hülyeségeket... :-)
Elítélő véleményed van egy könyvről, melyet nem olvastál és büszke vagy rá, hogy nem is olvasod el. Ezzel mindent elmondtál magadról.

Bobkó Csaba írta...

A kultúra nacionalista alávetéséről írtakról egyből Pap Gábor előadásai ugranak be, amilyen arccal képes kiejteni a "germán", vagy a "szláv" szavakat! :-)
A "tömeg-szellem" nagyon is létező jelenség és elég taszító, de a forradalmak és a tudatos romboló ideológiák, illetve az említett nacionalizmus létrejötte nem függ össze vele. Ez okkultista szellemi elitek műve. Egy elitista mozgalom, mely tömegeket is használ és teret enged a tömeg-szellemnek ott, ahol korábban nem volt tere, de a kezdeményező szerep nem a tömegé. És persze semmiféle vezető szerep sem az övé.

10-es Huszárezred írta...

Az általam elolvasott 30valahány oldal épp eleget mondott. Nem vagyok büszke rá, nem tudom ezt honnan haluztad, azt mondtam nem pazarlom rá az időmet.

Lehet hogy neked könyvtárad van otthon 800 oldalas elolvasott könyvekből, én úgy gondolom hogy ahol az első 30 akárhány oldalon csak nyűglődés meg szélső-szentimentalista ostobaságok vannak, ott nem fogok észérvet olvasni.
Nyugodtan rámcáfolhatsz bármikor, gondolom hogy te az egész könyvet betéve tudod, illetve legalább EGYSZER elolvastad.

Nyilván te sem olvastad el egyébként, te szemforgató farizeus.

Bobkó Csaba írta...

Én elolvastam. Kicsit fárasztó eleinte, de nagyon hasznos. Az egyik legérdekesebb tény, hogy a maga korában egy vagyont keresett Kossuthot gazembernek bemutató könyveivel és lelkes olvasói levelek tömegét kapta józan hazafiaktól. (a vagyont közcélra fordította, iskolát épített belőle) Amikor ,még éltek Kossuth kortársai, sokaknak teljesen hiteles jellemzés volt, amit Zimándy adott róla. Egykori honvédoknak is, hisz a könyv nem kis részben épp ilyenek visszaemlékezésein alapul.

10-es Huszárezred írta...

Jó, egyszer elolvastad. Tapsvihar.

Akkor fel tudsz idézni észérvet a könvyből hogy habsburgok uralkodása miért lett volna jobb, mintha nemzeti házból való királyok uralkodnak?

Másik: Zimándy szerint mi volt Kossuth legnagyobb bűne?

Gondolom az elsőre semmilyen választ nem ad mivel nem is azzal foglalkozik, a másodikra pedig hogy nem ismerte el az apostoli-szakrális, minden magyar szívébe beleírt szentséges imádatú habsburgok fennhatóságát.

Bobkó Csaba írta...

Az első teljesen demagóg, hiszterizálós gumicsont a szabadkőműves uszítók részéről. Nem lesz attól senki automatikusan jobb uralkodó, hogy magyar, emlegettem a magyar nemzetiségű erdélyi fejedelmeket, akik kifosztották alattvalóikat és pl. II Rákóczi György felelőtlen kalanddal tönkretette országát, amibe a lakosság egyharmada belepusztult, a magyar etnikumúaknál az arány magasabb volt. Az erdélyi fejedelmek a Magyar Királyságba rendszeresen átruccantak pusztítani. Tehát magyar etnikai hovatartozásuk nem jelentett megváltást.
A másodikra kapásból az ugrik be, hogy Kossuth mindenkit becsapott, demagóg volt, saját hatalmáért és pénzért küldte vágóhídra a magyarokat, az emigrációban a szbadságharc demagógiájával gyűjtött pénzből fejedelmien élt, míg a honvéd emigránsok nyomorogtak. Ezt sokuk panaszolta el, ezektől idéz Zimándy. De persze évekkel ezelőtt olvastam. A szabadkőművességről csupa olyat írt, ami azóta is aktuális.

10-es Huszárezred írta...

"Nem lesz attól senki automatikusan jobb uralkodó, hogy magyar, emlegettem a magyar nemzetiségű erdélyi fejedelmeket, akik kifosztották alattvalóikat és pl. II Rákóczi György felelőtlen kalanddal tönkretette országát,"

De igen automatikusan jobb lesz, hiszen a habsburgok ELŐSORBAN Ausztria uralkodói voltak, és csak UTÁNA Magyarországé, tehát nekik egy meghódított tartomány voltunk. A nyelvük is német volt, magyarul a többségük nem tudott.

"II Rákóczi György felelőtlen kalanddal tönkretette országát"

Ez így tévedés. A II: Rákóczi György felelőtlen kalandja NYOMÁN Erdélybe zúduló török és tatár hadak tették tönkre Erdélyt. Egyébként meg a fejedelmek kétszer is átadták Erdélyt a Habsburgoknak, 1538-ban és 1604-ben, mindannyiszor igen rövid idő alatt megutáltatták az odaküldött generálisok magukat a néppel.

Egy magyar király jobban betartja a magyar rendi alkotmányt, mint a habsburg király, amely egyáltalán nem tartotta be a magyar rendi alkotmányt. Erre ha kell oldalnyi példákat tudok hozni.

Aki ezt lefitymálja, lekicsinyli, lebecsüli, nem érdekli, jelentéktelen színben próbálja feltüntetni, az nem magyar. A magyar rendi alkotmány jelentette a magyarságot évszázadokon át.

A második: Kossuth '48-as teljesítményét hol minősíti '48 utáni teljesítménye? Sehol.
A Zimándy által megfogalmazott személyeskedő vádak egyszerűen nevetségesek.

Névtelen írta...

http://juharizsuzsanna.blog.hu/2014/04/07/hitler_zsido_felesege

Bobkó Csaba írta...

Elég tudománytalan elképzelés, hogy a génekből megállapítható lenne az etnikai identitás, vagy vallási hovatartozás. Ezek kulturális dolgok, egy néger is lehet magyar, stb.

Névtelen írta...

igen, de Hitler pont az ellenkezőjében hitt. amúgy kimutatható génekből pl. sémi / szláv / germán stb. (részben) származás.

Bobkó Csaba írta...

Tévedés, nincs szláv, vagy germán gén. A nyelv egy kulturális máz egy populáción, nagyobb népvándorlás, népirtás nélkül pár nemzedék alatt nyelvet cserélnek és élnek tovább. Pl. hány magyar volt régen Kassán és hány van most? Mennyit irtottak ki? A génállomány maradt, a nyelv változott. Nincs magyar gén.

Névtelen írta...

http://epiteszforum.hu/elhallgatott-epizodok-a-magyar-epiteszek-20-szazadi-tortenetebol-4

„Ténykérdés, hogy az ipari tőkének jelentékeny hányada volt zsidó vállalkozók tulajdonában, akik a győri programnak köszönhető prosperitás révén nagyban hozzájárultak az ország gazdasági erősödéséhez. Jelentős ipari és lakásfejlesztési beruházásokba fektették a tőkéjüket, ennek eredményeit nem nehéz a korabeli építészeti termésben is felfedezni. A leggazdagabb iparmágnások pedig – mint például a Weiss Manfréd cég tulajdonosai – ha külön megegyezéssel is, de a nagy állami hadiberuházásokból is alaposan kivették részüket.”

Kérdés az, hogy a hadigazdaságra felkészítő 1938-as győri program, mely valószínűleg beszállított a német hadiiparba is, ill. kihírdetésében burkolt zsidózás is volt („haszonleső”), de Weiss Manfrédék így is tendert „nyertek”. Pedig a Hitleri Németország már akkor a nemzetközi sajtóban cionista össztűz alatt volt. Weiss-éket ez nem zavarta, gondolom a későbbi Kristályéjszaka.

Bobkó Csaba írta...

Arra célzol, hogy a zsidó nagytőke olyasmikkel is ellátta a német hadigépezetet, amit aztán többek között a tömeges zsidóirtáshoz is felhasználtak? A svéd Wallenberg-csoport tevékenysége e téren közismert...

Névtelen írta...

például

z

ANTITERRORISTA írta...

lásd www.tejfalussy.com

Névtelen írta...

A sorozat immár teljes. Kőváry László "Erdélyország statisztikája" című munkájából lettek kiválogatva azok a részek, amelyek Erdély népeit mutatják be 1847-ben.
Erdélyország népei

Névtelen írta...

Persze linket nem vette be:
http://72varmegye.eu/blog/kovary_laszlo

Névtelen írta...

A mai napig nem értem, pedig két év telt el, hogy mi a baj a német megszállási emlékművel?! Nem azoknak állít emléket, akiknek a német megszállás rossz volt, tehát pl. a zsidóknak? A német megszállás emlékműve ellen tehát épp azoknak kellett volna tüntetniük, akiket nem zavart a német megszállás, vagy nem tekintették azt megszállásként. Ennek ellenére hónapokig volt tüntetés az emlékműnél (egyszer szerencsétlenségemre arra jártam, egy nő performanszként ordított széken/földön ülve, de nem egyszer, hanem sokáig, és mikor távolodtam, is hallatszott, és ezt közben emberek nézték, meg két rendőr vigyázta), meg neonáci fiatal fényképe, hogy ez neki mennyire tetszik., tehát pont fordítva. De a tüntetés-támogatás szembenállásán kívül sem értem, hogy mi is a baj ezzel az emlékművel, ha nem a német megszállást éljenzi, hanem hiszterizálja, démonizálja, elítéli. Nem pont az lenne a baj, hogyha nem lenne ilyen emlékmű?

FL

Sándor Parragh írta...

Bobkó Csabának. + nincs magyar gén=--2014-ből. Valószínüleg nem vagy genetikus, így nem tudsz 2014-ben a Semino jelentésről. szerepel benne 4 azaz négy génrészlet, ami jellemzően magyar, és kimutatható több mint 10 000, azaz tízezer éve a Kárpát-medencében. A kultúra elméleted túlzott, Bobkó papa nevelte néger gyerek soha nem lesz igazi Bobkó-gyerek. Amire azt mondják---"vér szerinti". Ez nem személyeskedés, csak példa arra, nem minden a nevelés, a "kultúra".Elég sok tapasztalatom van nevelésből. Emellett van egy másik jelentés, ami a világ nyelveiben az ősgenomok meglétét vizsgálja. A magyar nyelvben 63 %-a van meg.A törökben 12%,
a többiben 10 alatt. A kultúra fenntartotta az öröklést. És az öröklés a kultúrát. Ezt soha sem éred el neveléssel, Ennek valamilyen szintü örökösei az európai fehér népek. Ennek az örökségnek a felszámolása a célja a migránsáradatnak. Ha annak a kultúrának lenne ereje, a muszlimok integrálhatók lennének az európai kultúrába, a rokon/unoka testvér-/házasságok /40%/ indulati töltése kizárja a kultúrát. Ez a garanciája a 3. világháborúnak a muszlimok és a keresztények között. A világháborúk terve elkészült 1869-ben. Üdvözlettel, Parragh Sándor

bet01 írta...

Én a Parragh úr megjegyzésére reagálva: Persze, keresnek géneken belül olyan apró részeket, amik egy adott területen belül élő népességre jobban vonatkoznak.De, Pl sikerült kimutatni, hogy a mai magyarok génkészlete gyakorlatilag már nem különbözik a körülöttünk élő népekétől. Viszont jelentősen különbözik az ázsiai népektől.

Csak akkor őrizhettük volna meg a genetikai különbségeket, ha endogám nép lett volna a magyar. (mint ahogy a zsidó szeretne lenni)

Elég vicces lenne feltételezni, hogy a magyarok csak egymáson belül házasodtak volna, és soha nem fogadtunk volna be az országba máshonnan érkezőket(kunok, németek, besenyők, egyebek).

Ehhez a genetikai tiszta célhoz a már a Kárpát medencében addig élőket is el kellett volna üldözni, mint ahogyan a zsidók tették Palesztinával a múlt században.

Bobkó Csaba írta...

Kedves Sándor, fejtegetése logikátlan. Az én álljtásomat, hogy a nyelv és a gének között semmilyen összefüggés nincs, egyetlen mai magyar példa megmagyarázza. Gyosr fejszámolás szerint csak Szlovákia területén legalább egymillió olyan lakos lehet, akik dédszülei még többségükben magyarul beszéltek, de a mai utódok nem beszélik nyelvünket. Megváltozott-e e tömeg génállománya attól, hogy családjaikban egy kikényszerített nyelvcsere ment végbe??? Nyilván nem, tehát a gén és a beszélt nyelv között semmilyen összefüggés nincs. Ezért teljesen értelmetlen "magyar génről", vagy "német génről" beszélni, a génállomány semmit nem mond a vizsgált egyén nyelvéről (ha már csontvázról van szó) és elődei nyelvéről sem. A nyelv gyorsan változhat úgy is, hogy nagyobb népességcsere nem történik, mert a Felvidéken például helyben maradva váltott nyelvet ekkora tömeg. Erdélyben, stb. ugyanígy.

Névtelen írta...

Sándor logikája folytatható, vagyis pontosítható? Szóval a fehér ember csak néger gyereket nem nevelhet, mert más a bőrszíne, ezáltal a génállománya, vagy épp egyik fehér sem nevelheti a másik fehért?
Szőke svéd nevelhet-e spanyolt, vörös ír nevelhet-e tipikus orosz arcvonású (Putyin, vagy épp az ukrán Klicsko) szlávot? Vagy nekik se fog sikerülni az igazi gyerek? Mert "jól hangzik" ez a keveredés elutasítása, de érdekelne, hogy ezt miért nem cselekedjük meg a fehéreken belül is. Tehát a vörös ír ne keveredjen a szőke svéddel, az angolszász a franciával.

FL

Bobkó Csaba írta...

Fideszes ne fogadjon örökbe szoci gyereket, mert kutyából newm lesz szalonna!!! :-) (csak tréfálok)